Egyesületünk 1999 tavaszán kezdte meg munkáját. Foglalkozásainkat hagyományos népi ünnepeink köré építjük. Nagy hangsúlyt kap a már-már elfeledett népi játékok újratanítása is. Minden alkalommal készítünk ajándék- vagy használati tárgyakat, s ezek elkészítése során a népi kismesterségek közül is bemutatunk néhányat. Rendezvényeinken a részvétel díjtalan. A felhasznált eszközök beszerzését pályázatokból és a helyi vállalkozók támogatásával tudjuk megvalósítani.
Játszóházakat a szabadban is tartunk, ahol ügyességi versenyeket, kirándulásokat rendezünk.
Fontosnak tartjuk a környezetvédelem népszerűsítését.
A Zsámbéki Szombatok gyermekelőadásai után hagyományőrző foglalkozásokat szoktunk tartani, melyekre alkalmanként vendégeket is hívtunk, például szalmafonó, csuhészobrász, keramikus és bőrdíszműves mestereket.
Szeretnénk minden gyermek és felnőtt számára kelllemes, közös élményeket nyújtani. Több nagycsaládos és hátrányos helyzetű gyermek is ellátogat hozzánk, jelenlétük arra bíztat bennüket, hogy érdemes újabb és újabb programokat kitalálni, s azokat megvalósítani.
A játszóházak lehetővé teszik új barátságok születését, s egymás alaposabb megismerését. Segíteni szeretnénk azoknak a családoknak a beilleszkedését is, akik csak néhány éve költöztek Zsámbékra.
| |
|
|
Játszóházi programjaink |
|
Képgalléria Játszóházi programjainkról |
|
| Legutóbbi foglalkozásunk: |
  | Készüljünk a Húsvétra, fessünk tojásokat!
Végre itt a tavasz, és az év második legnagyobb ünnepe a Húsvét! Húsvéti népszokásaink részben vallási, és részben ősi, pogány eredetűek. Magukban hordozzák a szürke hideg tél után a tavaszi megújhodás érzését: a meleget, az újjászülető természet színességét és változatosságát, valamint a reményt egy bőségesebb szebb életre. Az olyan tevékenységek mint nagytakarítás, sírok rendbetétele, tojásfestés, locsolkodás, füstölt sonka evés, stb. régről megmaradt hagyományokon alapulnak. A keresztény vallásban a megváltó Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A vallási szertartásokban is jelen vannak olyan jelképek, mint az ételszentelés és tojásszentelés.
A tojásfestés nagyon régi, mintegy 2000 éves múltra tekint vissza; az irániak és kínaiak szokásaiban is megtaláljuk. A tojásra festett ábráknak jelentésük volt, mint a betegségek, ártó szellemek távol tartása, vagy éppen jókívánságok kifejezése.
|
| | |