A gólyamama párosodás után általában 3-6 tojást rak a fészekbe 1-2 nap alatt. A tojások súlya 130 gr körüliek, 73 mm hosszúak és 52 mm szélesek. A költés ideje már az első tojás lerakásától kezdődik, s 33-34 napig tart. A fiókák egymás után, egyik napról a másikra kelnek ki a tojásból. A költésben mindkét szülő részt vesz, felváltva melegítik testükkel a tojásokat. Általában április második felében raknak tojást, s az utódok így május vége felé bújnak elő. A kisgólyák gyorsan nőnek: a kikelési súlyuk 50 gr körüli, 10 nap után 500 gr és körülbelül 3 kg-mal hagyják el a fészket. Nagy terhet ró ez a szülőkre, mert az első 10 napban óránként kell etetni fiókáikat. Mikor már 15 naposak csak két óránként érkezik az étel. A gólyák, akik egyébként nappali állatok, ebben az időszakban egész éjszaka keresik az egereket és gilisztákat.

  3 hétig tart, míg a kisgólyák karcsú vékony lábukra fel tudnak állni, s utána egyre nagyobb önbizalommal kezdik el szárnyacskáikat is csapkodni. Az első repülésük július vége felé várható, ekkora már a fiatalok akkorák, mint szüleik, de csőrük még rövidebb és sötétebb végű.

  Ivarérettségüket 3-5 év alatt érik el, nagyobbik részük azonban már az első évben elpusztul. A fiatal gólyák több mint kétharmada elpusztul három éves kora megérése előtt. A legidősebb példányok 30 évig is élhetnek. Mikor elhagyják a fészket, még kb. 2 hétig a közelben maradnak, majd augusztus vége felé elindulnak az első útjukra dél felé. A szülők csak néhány nap után követik őket. Akkor honnan tudják a fiatal gólyák, hogy merre kell menniük? Hogy képesek eljutni Afrikába a szülői útmutatás nélkül? A választ mindenbizonnyal a génjeikben, az agyukban hordozzák, ahol egy öröklött "mappa" vezérli őket a meleg szavannákra.