"Szervezetünk nap mint nap tízezernyi vegyülettel érintkezik, hisz nem csak a hagyományos háztartási kemikáliák, de a kozmetikumok, a gyógyszerek, a műanyagok, a különböző adalékanyagok nagy része is a szintetikus vegyipar terméke. Vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a műszaki cikkeinkben; vegyszerekkel kezelik az ivóvizet és a mezőgazdasági terményeket.
Becslések szerint a szennyező anyagok 10%-a a levegővel, 20%-a a vízzel és a maradék 70% az évente elfogyasztott több, mint fél tonna élelmiszerrel jut a szervezetünkbe. Csak az E-számmal jelölt adalékanyagokból évente több kilogrammot fogyasztunk. Az Európai Nők a Közös Jövőért szervezet felmérése szerint egy átlagos európai emberben körülbelül 300 féle mesterséges vegyi anyag található. A vérből kimutathatóak például égésgátló anyagok, növényvédőszerek és műanyaglágyító szerek is." (Forrás: "Hétköznapi mérgeink"- Levegő Munkacsoport kiadványa)
Mindez az elmúlt 50 év ipari - gazdasági "fejlődésnek" az eredménye. Hát elég félelmetes tények ezek, s érdemes átgondolni, hogy milyen módon álljunk vissza a lehető legtermészetesebb életminőséghez.

A mindennapi használati tárgyainkban és élelmiszereinkben jelenlévő nem természetes anyagok nemcsak minket szennyeznek, hanem a környezetünket: állatokat, növényeket, talajt, levegőt, vizeinket. Az ökoszisztéma több évszazados mechanizmusába okoznak helyreállíthatatlan károkat. A globális felmelegedés már több éve "téma": egyre több a szélsőséges időjárási jelenség, egyre többször nyilatkoznak tudósok, hogy tenni kéne már valamit, de a gazdasági érdekek még mindig "erősen tartják" magukat.
Ha az ú.n. nemzetgazdasági szinten nem sikerül megállítani a környezetszennyezést, akkor egyéni szinten kell cselekednünk. Saját közvetlen környezetünkben, otthonunkban, kertünkben, munkahelyünkön számos lehetőségünk van a nem természetes anyagok csökkentésére.
A mai fogyasztásra orientált világunk nagy anomáliája, hogy az ipari szennyezés előtti természetes (vegyszermentes, GMO-mentes, sugármentes) termékeink, tevékenységeink "bio", "öko" vagy "natúr" jelzőt kaptak napjainkra. Megjelent a "környezettudatos fogyasztó" fogalma is, ami jó, mert azt jelenti, hogy egyre többen figyelnek vásárlásaik során a kínált termékek környezetet és egészséget óvó minőségére.
Egyre több az olyan gazdaság száma is, ahol organikus, azaz biológiai módszerekkel, technológiákkal termesztenek, s tartanak állatokat. Az organikus, vegyszermentes gazdaságok harmóniában vannak a természettel. Egészséges környezetet teremtenek, ahol a növény-, és állatfajok száma is gazdagabb, valamint a gazdaság termékei is bizonyítottan több tápanyagot, vitamint és antioxidánsokat tartalmaznak. Pl. a biotejnek magasabb az E-vitamin tartalma, amit a tudósok azzal magyaráznak, hogy a szabadon tartott állatok több fűt fogyasztanak.

Számos országban megalkották a biogazdálkodás minősítésére vonatkozó szabályokat. Hazánkban az EU által is elismert Biokontroll Hungária Kht. minősítő szervezet ellenőrzi ezek betartását. A szervezet emblémája a termékek csomagolásán biztosítja a fogyasztókat, hogy valóban bioterméket vásárolnak. Feltétlen nézzük meg, hogy valóban szerepel az emblémájuk, mert sok olyan termék is van forgalomba, melyek ilyen jelzőket használnak, mint öko, zöld, natúr vagy éppen bio, de nem biztosított az organikus előállításuk.

A címkén a következőknek kell szerepelni, amennyiben egy terméket az ellenőrző szervezet feltételrendszere szerint állították elő:

A címkén az "ökológiai" vagy "biológiai" kifejezések használhatók, vagy ezek rövidített változatai, mint "öko" vagy "bio", illetve szinonim kifejezések, mint például "organikus". A termékeken fel kell tüntetni az ellenőrző szervezet nevét és nemzetközi rövidítését. A Biokontroll Hungária jelölése például HU-ÖKO-01.

Az alapanyagok ökológiai eredetére utalni lehet akkor is, ha a mezőgazdasági eredetű összetevők legalább 70%-át a jogszabály szerint állították elő. Pl.: "A mezőgazdasági eredetű alkotórészek 75%-át az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint állították elő."